Ki senkinek sem árt, bár árthata,
Roszat tehetne, mégsem teszi meg,
Mig mást megindit, mint a kő maga
Mozdúlatlan s a csáb iránt hideg:
A lét kincsével jól gazdálkodik,
És méltán birja ő, mások pedig
Csak arra jók hogy parancsát tegyék.
A nyár virága: a nyár dísze, bár
Csak önmagának nyilik s hervad is;
De ha megrágja rothasztó bogár:
Különb a legsilányabb gaz s tövis.
Édesbül lesz a méreg; líliom
Rothadva rondább mint akármi gyom.