Jobb sorsra hát valaha hogy viradnék.
Ha éjjel-nappal sohse nyughatom!
A nap bajához éj új gondot ad még
S nap nem könnyít az éjen, éj napon.
Bár ellenségi egymás uralmának,
Egyben kezet fognak: gyötörni engem.
Egyik csak űz, a másikon a bánat
Azon tör, mért kell mind messzibbre mennem.
Napnak hizelgek, szépséged’ dicsérve:
Te pótlod őt mikor felhős az ég;
Az éjt vigasztalom: hogy te az éjre
Fényt hintesz, mikor egy csillag sem ég.
De napról napra búmat toldj’ a nap,
És éjrül éjre kínom zordonabb!