,Veresek szemeid,
Édes jó gyermekem;
Ki szomorított meg?
Panaszold el nekem.‘
„Veresek szemeim,
Mondod, édes szülém;
Fövényszem hullt belé,
És én feldörzsölém.”
,Ablakodat nyitva
Olly gyakorta látom;
Mért nézesz ki mindig?
Mond meg, édes lányom‘
„Mért nézek ki mindig?
Kérdezed, jó anyám;
Ugy sem hinnéd szómat,
Mi haszna mondanám?”
,Most kisérik erre
Petit; nézz ki, lányom;
Katonának viszik…
Jó fiu volt, szánom.‘
„Ha tehát könyezek,
Ne neheztelj reám,
Hiszen te is szánod?
Ugy mondtad, jó anyám.
Ablakomat többé
Nem találod nyitva,
De látod minden nap
Szememet kisirva.”