Oh mért határt e lángnak
Nem szabhatok;
Látnád, kínos gyötrelmim
Minő nagyok.
Oh mért nem mérhető meg
E szívüreg,
Látnád, mi tenger érzet
Fér benne meg!
Oh mért nem adhatok szót
S nyelvet neki;
Hogy a kimondhatatlant
Zenghesse ki.
Ah, kínom véghetetlen,
Mint a nagy ég,
Nagysága mérhetetlen
Tenger-fenék.
Ah, kínom, mint a titkos,
Jehova-szó,
Gyarló ember-ajakkal
Nem mondható!