Emlékkönyvbe (Czuczor Gergely)

Szép a harmat égi gyöngye,
Mely pihen virág ölében,
Nap sugára száll le hozzá,
S felcsókolja lánghevében.

Ah de szebb a szőke lányka
Kék szemének ibolyája,
Férfi szívek olvadozva
S vágyva vágynak birtokára.

A szerénység és szelídség
Bájt lehelnek kellemére:
Boldog, ifju, aki tűzhet
Ily virágot kebelére!