Mit nekem most a világnak
Fölmagzott politikája;
Országvilág-események
Viharszülte gombaágya!
Majmokat majmoljak én is?
Nojsz' egyéb se kellene!
Engemet nem tántorít meg
A világ forgószele.
Én törődjem új eszmékkel,
Melyeket nem taníték,
Melyeket a feledésnek
Földje tartott fogva nemrég,
És most holmi napszámosnép
Kikapálta föld alól.
S azt beszéli, hogy belőle
Az igazságnak lelke szól?
Hát hiszen csak hadd keressék
Azt a kedves igazságot!
Hisz talán megérdemelt már
Lelkem egy kis mulatságot.
Mondhatom, hogy ujjongatok,
Kedves egy konfekt nekem:
Magjával unatkozásom
Majd ellövöldözgetem.
Hiúságtok kártyavára
Az egész - mi sem több ennél;
S én, ki három csizmatalppal
Nagyobb vagyok az időnél,
Én törődjem még a földdel,
Midőn bírom az eget -
Ide no azt a pohár sört,
Még nem ittam eleget.