Radvánszky Jánosnénak
Ez már régi kérdés s rendes feszegetés,
Hogy midőn Édenben lőn első teremtés –
Vajon mi lehetett Évának almája?
Ama híres gyümölcs, természet csudája,
Jónak és gonosznak tanító plántája,
Egyszóval: Istennek titkos almafája.
Ebben botránkoztak világiak s szentek…
Sokan megbotlottak, sokan beléestek;
De én csak így viszem könnyű értelemmel,
Mivel a csudákat nem érem eszemmel,
Hogyha Ádám uram e titkos almára
Vágyván, nem vett volna abból a fogára –
Talán nem írhatnám most Éva napjára,
Hogy sok áldás szálljon Prónay Évára.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Ezért pálcakötőt várok nagyasszonyom,
S addig is kacsóját ezerszer csókolom.