Phoebus
A Hónortól, Pallástól és Hírtől kísértetve a Múzsákhoz
Phoebus
Múzsák! kik a zőld Tempében
Múlattok a hegy tövében,
Jertek vígan énekelő
Lanttal elő!
Kezdjetek új éneket,
A most jött fő rendeket
Vélek tisztelvén.
Múzsák
Óh, mi nem hallottuk még,
Mely méltóságos vendég
Peng itten a Hír nyelvén?
Peng itten a Hír nyelvén?
Phoebus
Itt országunk fő bírája,
Kit méltán tisztel hazája,
Eljött hazánk nagyjaival
S Károlyival.
Múzsák
Gróf Zichyt, gróf Károlyit,
A Thémis apostolit
Látja Pallásunk.
Phoebus
Tiszteljétek énekkel!
Múzsák
Echózzon hát nevekkel,
Echózzon hát nevekkel
Örvendező szállásunk!
Örvendező szállásunk!
Phoebus
Nohát hárfátok
Ha leraktátok,
Szedjétek kezetekbe.
Tágúlt húrjait
Hangoztassa itt
E kies berekbe.
Mondjatok mindnyájan tátott
Torokkal hangos vivátot,
S e két méltóság nevének
Zengjen Pinduson az ének.
Múzsák
Éljen Zichyvel
S kísérőivel,
Éljen Károlyink, éljen!
Mi térdhajolva
És kézcsókolva
Mind tiszteljük mélyen;
Azt kívánja e vivátunk,
Melyet az égre bocsátunk,
Azt kívánja Debrecennel,
Azt nemzetünkbe mindennel:
Hogy sok időkig,
Sok esztendőkig
Tartsa meg őket az ég!
Mert mindnyájának
Szíve hazának
Szeretetivel ég.
Phoebus
Rekesszük mindnyájunkat nagyságtok kegyes szívébe.
Múzsák
Rekesztjük mindnyájunkat nagyságtok kegyes szívébe!
Élesztgessen bennünket annak szeretetivel.
Phoebus
Óh, ne vessen el!
Múzsák
Óh, ne vessen el!
Phoebus
Fedje Pindusunkat!
Múzsák
Fedje Pindusunkat!
Nagyságtoknak szenteljük fel mindnyájunkat.