1.
Éljen mái társaságunk,
Igaz magyar barátságunk!
Nem bántódik meg így Isten, sem ember:
Aki pedig ezt irígyli, gazember.
2.
Győznénk mi azt megfontolni,
Mit fognak mások gondolni!
Míg azok holmit felszednek orrokra,
Mi azonban híven iszunk, truccokra.
3.
Íme, mely jó a barátság!
Nincs e földön más boldogság.
Ezzel életünk terheit enyhítjük,
Tréfát tréfával felváltjuk, nevetjük.
4.
Távozz tőlünk képmutatás,
Politzia, pallérozás;
Takarodjál foszlánkosok közibe,
Akiknek születtél ravasz szívébe!
5.
Nem tud a magyar sziv ahhoz,
Mert hívség illik bajszához!
Nosza, pajtás! pederjük meg, s vigadjunk;
Lesz még idő, hogy a búról aggódjunk.