Isten veled! Nem birhatok ily kincset!
Fölötte drága vagy, tudod magad.
Becses voltod felold minden bilincset
És minden jogot tőlem elragad.
Hisz birtalak csak ingyen kegyelembül,
És ennyi kegyre hol van érdemem?
Jog-alapom egy szódra összerendül
S az adománylevél érvénytelen.
Becsed’ nem tudva, adtad át magad’ te,
Vagy valón túlbecsülve engemet:
Igy adományod félreértés szülte,
S most, jobban értesülve, elvehetd.
Igy birtalak, álom szeszélyeként:
Álmomban király, imetten szegény!