Igy, im bevallám, ő tehát tied,
S helyébe én jutottam zálogúl;
Ám veszszek ott, csak másik énemet
Add vissza nékem boldogságomúl.
De nem teszed, s ő sem vágy szabadulni;
Te: mert önző vagy; és ő: mert szelid.
Szenvedni értem meg tudott tanulni
S hordozni már szoros bilincseit.
Törvényt fölötte bájod lát, s felettem,
Fukar te, ki csak a hasznot lesed;
Lezárod őt, ki megfizet helyettem,
S ki én gonosz hibám miatt esett.
Őt elveszítém, s bár mindent megad,
Ő is tied, s én sem vagyok szabad.