Mért nem vagyok madár,
Sólyomként légutas?
Kinek nem mély a völgy,
Hegy orma nem magas,
Ki szárnya tollihoz
Kötvén a perceket,
Föllengve röppen el
Miként a képzelet:
De nékem menni kell
Át völgyön, át hegyen,
Majd vissza, majd elé,
Miként az út megyen.
Szerelmes útazó
Úgy is, ha távozik,
Mint ólom oly nehéz
Kebellel útazik.
Az út s a szív sulya
Késletnek útamon,
Mikor jutok haza,
Ha még csak távozom?