Szólnak az kokasok,
haza kőne mönni,
tsak a lábam tunnám
igenyösen szönni.
Számojjunk kotsmáros,
hol az körétája?
Irjon föl mindönt a
zajtója hátára.
Látom mán az hajnal
piros hasadását:
Igyuk mög sógor a
Szent János áldását.
Gondolom a zannyuk
morog is mán otthon,
node majd mögállunk
mink is a sarkunkon.
Mondja kend: nálam vót.
Én mög: kendnél jártam.
"Kedves szép rubintom,
Tsakhogy rád tanáltam!"