Hogyha házasodni mégy,
Kérlek, nagy leányt ne végy,
Mert a rosszból, mond a pap,
A nagyobb a gonoszabb.
Végy vígat, ne szomorút,
És ne olyat aki rút,
Mert ha rút lesz, jaj neked!
Nem sokára megveted.
Barna, karcsú, szép legény!
Halok érted, s élek én ;
Orczám mint a piros ég,
Szemem kökényszínü kék;
Bánatot, bút megvetek,
Vlg vagyok és nevetek.
Ismered rég szívemet,
Végy kicsinkét engemet.
Meg nem bánod, szép legény:
Holtomig szeretlek én.