Igen tisztelt Uram!
Szíves sorait – mert hivatalosan távol voltam –, csak most kaptam meg.
Életrajzom nagyon rövid:
Születtem: Székes-Fehérvármegyében, Ercsi-ben 1849. november 28-án.
Atyám, Gozsdu György, régi macedóniai családból származik és dédapja Moskopolis (?) macedoniai városból, a 18-dik század elején vándorolt be Lengyelországba; majd ennek fia Magyarországba, a ki Borsodvármegyében Miskolczon telepedett le.
Miskolczon a macedon-görög család csakhamar elmagyarosodott.
Én tanulmányaimat a 4-dik gymnáziumig Temesváron majd azontul Budapesten a református iskolában végeztem.
A jogi pályára léptem és doctor utrusque iuris (világ- és kánonjogi doktor), majd ügyvéd lettem. Az ügyvédség nem felelt meg vérmérsékletemnek és 1880-ban hírlapíró lettem. Dolgoztam pedig a „Függetlenség" mellett. Egészségi állapotom nem bírta úgy az éjféli munkát és 1883-ban a hivatalnoki – bírói – pályára léptem. 1885-ban kir. alügyészként Fehértemplomon, majd 1887-ben Budapesten hasonló minőségben szolgáltam. 1889-ben kir. ügyész lettem Karánsebesen, és 1889-ben hasonló minőségben Temesvárra lettem áthelyezve, a hol azóta működöm.
1880-ban kezdtem írni; és „Az Arany hajú asszony" czímű regényt adtam ki. 1882-ben jelent meg a „Köd" czímű regényem. 1886-ig elbeszéléseket írtam, melyeket 1886-ban „Tantalus" gyűjtő néven adtam ki. Ez elbeszéléseket tartom eddig fő művemnek.
Azóta nyom a hivatali kötelesség és csak ritkán jutok hozzá, hogy egy-egy elbeszélést írhassak.
Ez az egész a mit rólam írhatok.
Fogadja köszönetemet szíves megbecsüléssel.
Kitűnő tisztelettel:
Gozsdu Elek
Temesvár, 1894. szeptember 3.