Poetósfera › La Biblioteca › Petőfi Sándor
Petőfi Sándor · Romanticismo
húngaro
Úgy sírhatnék!... megbántott valami,
Nagyon megbántott, mondhatatlanul.
És a felhővel a lélek rokon:
Megkönnyebbűl, midőn esője hull.
De én nem sírok, nem szivelhetem,
Megfogadám, hogy többé nem sírok.
El, könnyek!... szívem úgyis oly üres,
Megfértek benne, odafolyjatok.
ws-hu-elfojtott-konnyek--petofi-sandor-b048e9Las obras de dominio público se reproducen íntegras, con atribución y en la ortografía de su impreso. ¿Ves una errata o conoces una fuente mejor? Escríbenos desde Sobre la casa.