Bukdosik a lelkem,
Mint szamár a jégen:
Meghanyatlott
Az én büszkeségem.
Nagyon meghanyatlott
Ős fenyő módjára
S a volt úrnál
Nincs szomorúbb árva.
Fürész fürészelte,
Fejsze nekivágott:
Büszkeségem,
Óh, halálra váltott,
Búcsuzom már tőled
Bölcseséggel telten
S bölcseséggel
Bukdosik a lelkem.