Búcsút mondtam kedvesimnek,
Búcsút gondjaimnak;
Fájdalom s örömkönyűim
Csaknem összefolynak!
Mint madár könnyen repülnék
Szél s hab ellenébe;
Csakhogy egyik szárnyamon még
A kalitka lépe!
Lelkem, és a gőz hatalma
Mind előbbre tolna;
Csakhogy a szív száz fonállal
Kötve honn ne volna!
Vissza vágyom és előre,
Kin- és kéjtusával;
Mind hiába, elragadt már,
S visz hajóm magával!