Sem dús, sem semmit biró,
Sem csak játszó, sem siró,
Sem kicsiny, sem igen nagy:
Idvez légy, ha illyen vagy.
Soknak vagyon mindene,
S nincs lelke se istene;
Sok, ki meggazdagodik,
Ocsmányul bujálkodik.
A szegény sors is nehéz,
Mász, vagy irigykedve néz;
S a magas helyü szédül,
S gyakran polcostól ledül.
Én a középszert látom,
Legjobb sorsnak, barátom,
S a ki e célt eléri,
Énekem azt dicséri.
Ha a sors olly kegyes lesz,
Hogy ekkép kedvébe vesz,
S ha olly részt nyerek tőle,
Hogy oszthatok belőle,
O melly kedvemet lelem!
Melly örömest szentelem
Minden napját éltemnek
Hazámnak s istenemnek.