A galambhoz
Szép galamb! ki vagy te? Mondd el,
Honnan jösz, s hová repülsz?
Hol gyűjtötted a kenőcsöt,
Mely játékos szárnyaidról
Langy, esőként permetez?
A galamb
Én Anakreont szolgálom,
Jámbor, tudni hogyha vágysz.
S tőlem egy édes levelkét,
Titkos, édes egy levelkét,
Vár kedves Bathyllusza.
Egykor Paphusban lakoztam;
Cypris volt az asszonyom.
De Cypris, ámbátor néki
Kedves voltam, új uramnak
Engedett egy kis dalért.
Őt szolgálom már azóta;
Leveleit én hordom el.
Reggel Bathylljához mégyek,
Estve visszatérek.hozzá;
Így foly el minden napom.
Az fogadja, hogy szabaddá
Tészen immajd engemet,
De ha engem elbocsát is,
Visszatérek ismét hozzá,
S önként nála maradok.
Akkor éltem féltve járnék
Mind hegyen, mind völgyeken;
Végig futnám a mezőket,
Vad repcsény és lednek volna
Izletesb eledelem.
Most gazdámnak hív kezéből
Csipkedem a kenyeret;
S megszomjúzva,.serlegéből
S édes illatú ajkáról,
Szörbölöm habzó borát.
S részegülve lantja mellett
Kezdem rá víg tánczomat;
S a lant ismét, hogyha a tánczban
Eltikkadva, nyúgodalmat
Óhajtok, hív nyoszolyám.
Jámbor, már ismersz eléggé,
S láthatd, mily boldog vagyok.
Hagyd folytatnom útam! úgy is
Kérdezéseid a szajkónál
Csacsogóbbá tettenek.