Nagyságos és tekintetes salgabíró úr,
resket bennem a lélek is, mint a bégé-húr:
tsókolom a kezsit-lábát,
nem loptam a paptul kátsát,
bekísért a samár bakter nagy ártatlanul.
Tsak azs igazs, hogy megfagtam s meg-emelgettem:
hány itcse zsír lehet rajta, azt méregettem;
Istenem, ha enyim volna,
így ábrándostam az ólba,
lakadalmam meglehetne húshagyó kedden.
Isten látja a lelkemet, ártatlan vagyok,
tsak épp hogy a sép madárért élek és halok.
Megtistelem a főurat,
ha már érte be is tsukat,
hadd forgassam a nyársat, ha kisabadulok.