Parancsolnak, de gyönge hittel,
De elbánnak a komisz szeliddel.
S ha vár a népség szépet tőlük,
Van nekik mindig jó fagyos téljük.
S ha jár a Sors és Sorsot járnak,
Ők gajdolnak elébe a Nyárnak.
Óh, nagy dolga a dolgosoknak
Milyen kevés a hatalmasoknak.
Nagy pulyaságban milyen gyávák
S mégis a mi erőnket kivánják.