Egy bárány, mikor elsőben
Legelni bocsáttatott,
A hegyes völgyes erdőben
Pajkos kedvvel mulatott.
Nem szűnt szerte szökdécselni;
Az anyjától hiában
Intetett, hogy mérsékelni
Kell magát vígságában.
A hasznos tanácsra nem tért,
S magát addig próbálta
Míg végre egy halomra ért,
S ott vesztét megtalálta.
A halomnak oldalába'
Egy nagy követ célul vett,
Rá ugrik s eltörik lába,
Kedve bezzeg oda lett! -
Gyermekek, kedvelt virágok,
Hallgassatok szavamra:
"A mérséktelen vígságok
Változnak fájdalomra."